Hasznos tanácsok

Kemencék

A kemencék a régi paraszti világban élték fénykorukat. Szinte elengedhetetlen berendezési tárgya volt a falusi háznak, tanyának vagy uradalmi birtoknak. Volt egy időszak, mikor kidobálták az emberek az otthonukból a cserépkályhákat, mert jött az olajkályha később a begázosítás. Most ismét divatba jöttek. A benne elkészült ételek, sültek, sütemények páratlan ízűek. Sokan ezért választanak egy kemencét, vagy nosztalgiából, és nem utolsósorban kiváló fűtési funkciója miatt, ha bel térben van. Magyarország különböző vidékein sokféle kivitelben, módon készülnek. Nálunk az Alföldön a búbos kemence az elterjedt, hagyományosan, a cserép sárba rakva, sárral simítva, majd a végén lemeszelve. Egy jól elkészített kemence megfelelő használat mellett évtizedekig szolgál egy családot. Készülnek udvarra egy védett tető alá, vagy bel térbe, szobába, konyhába. A kemencéket lehet csinálni még kályhacsempéből, téglából is. Elengedhetetlen a kemencék biztonságos, jó működéséhez a megfelelő kémény kialakítása. Ebben én tudok segíteni jó tanácsokkal, műszaki rajzzal, meg a saját udvari kemencém bemutatásával.

A kemence felfűtése, használata

A kemence felfűtése jó pár órát igénybe vesz. A tüzelés lényege az, hogy az első rakat tűzrevalót a kemence egyik oldalába készítsük be. Majd, ha leégett, a parazsat kaparjuk át a másik oldalra, és az újabb adag tűzrevalót rárakjuk. Tehát felváltva tüzeljünk a kemence jobb és bal oldalában. A felfűtés ideje alatt a kemenceajtó legyen nyitva. Ha eltüzelték a kívánt mennyiséget a parazsat terítsük szét a kemence egész területén, hogy felmelegedjen az egész fenék. Sütéskor a szénvonóval a nagyja parazsat húzzuk ki a pörnyegödörbe a többit pedig toljuk oldalra. Ha beraktuk a sütnivalót, a kemence szája elé felrakhatjuk a tévőt, ami megakadályozza a meleg kiáramlását a kéménykürtőbe, és már sülhet az étel. Ha fűtésre használjuk a kemencét, akkor a parazsat mindig a kemence oldalaira kell feltolni, hogy minél tovább tartsa a meleget. Persze sok tapasztalat kell ahhoz, hogy mennyi tűzrevalót, milyet tüzeljünk el különböző ételfajták elkészítéséhez. De előtt-utóbb belejövünk.

Fontos

  • Míg ég a kemencében a tűz, legyen nyitva az ajtaja.
  • A tévőt csak akkor rakjuk fel, ha már elégett a tűzrevaló és már csak parázs van odabent.

A kemence tűzrevalói

  • mindenféle száraz gally
  • kukoricaszár
  • napraforgószár
  • deszka, léc, tűzifa
  • rőzse

Karbantartás: Különösebb javítást nem igényel. Igény szerint lehet minden évben kívülről lemeszelni. A kemence belső felületéről a tapasztás elobb utóbb le fog hullani, és csak a cserepeket fogjuk látni, ha belenézünk. Nem baj, nem fog emiatt kifüstölni. Hiába bújunk bele, hogy kitapasszuk, pár begyújtás után ismét leesik róla.

Cserépkályhák

Számomra ez a legbarátságosabb fűtési mód. Hála a mai csempegyártó cégeknek a mostani kerámiák sok színben, méretben-formában kaphatók. Amiből gyönyörű kályhákat lehet kivitelezni.
Ajánlom mindenkinek a cserépkályhát, aki gazdaságosan akar fűteni. Egy jól megépített kályhába elég naponta 15 kg fa ami képes egy napig melegen tartani a kályhákat. Persze ez függ a befűtendő szoba nagyságától és kályhánk méretétől is. Innentől kezdve egy egyszerű matematikaszámítás, hogy mennyi fára van szükségünk egy téli szezonra. Magyarországon körülbelül 6-7 hónapot kell tüzelni. Ahol idős beteg ember, kisgyerekek vannak még többet is. A kályhákat időszakosan ápolni, tisztítani kell. Ez kb. 4-5 évente esedékes.
De van hogy tovább bírja ami függ a felhasználó tüzelési szakértelmétől is. Pici gyerek korom óta a szakmában vagyok, találkozok olyan kályhákkal, amit még édesapám készített és 25-30 évig is elbírták átrakásig. Valamelyik pucolás nélkül is. Itt szeretném megcáfolni azt az információt, amit csak kandallóval foglalkozó cégek, szakemberek állítanak, hogy a kályhát 10-12 évente újra kell rakni. A mostani cserépkályha csempék pedig olyan jó anyagból vannak, hogy a begyújtástól számítva 40-50 perc múlva képesek forróra felmelegedni és fűteni. Ami szerintem nem számottevő időhossz.

Kandallók

A kandalló egy olyan fűtőberendezés ami begyújtás után gyorsan adja a meleget a szellőzőrácsokon és a tűztérbetét üvegfelületén keresztül. A kandallóhoz sokféle anyagot fel lehet használni igény, ízlés és pénztárcánk szerint, pl. márvány, gránit, mészkő, kerámia, kályhacsempe, fa, stb. Ezek a berendezések egy egész életre készülnek normális keretek közt használva. Persze azért kell cserélni ezt-azt, pl. tűzrácsot, üvegeknél tömítő zsinórt, vakolt részeknél újrameszelni, stb. Ideális olyan otthonokban, ahol gyorsan akarnak meleget csinálni, de nem gyújtanak be minden nap. Szeretik a nagy üvegfelület nyújtotta láng-tűz látványokat. Azt tudni kell, hogy kevés olyan tűztérbetét létezik ami takarékos a tűzifa terén. Nem tartják hosszan a meleget, a csempekandallók is csak pár óra hosszan. Lehet, elfogult vagyok ebben a témában, mert én cserépkályha-párti vagyok. De gondolja mindenki végig a sok információ birtokában, mit szeretne otthonába. A normális, magas műszaki követelményeknek eleget tevő tűztérbetétek sajnos nagyon drágák.

Központi fűtésre köthető cseréphályhák, kandallók

Nagyon sok múlik a központi fűtésszerelési munkálatokon, a megfelelő műszaki méretezésen, kivitelezésen, illetve a biztonsági szerelvényeken, keringető szivattyún, tágulási tartályon, stb. Nagyon fontos, az ilyen tüzelőberendezéseknél is száraz fával kell tüzelni, mert még jobban ki vannak téve a vizes fa okozta kellemetlen hatásnak, amit a tüzelőanyagokról szóló cikkben már kifejtettem bővebben. Tulajdonképpen kazánházat csinálunk a lakásunkból.
Ha lemezből van a tűztér, felmelegedéskor és lehűléskor kellemetlen csattogó, zavaró hangot hallunk. A gyári vizes tűztér berendezések használatakor is fontos a tűzrevaló szárazsága. Csináltam már sokfélét, panasz a vizes tűzifa okozta kellemetlenségek miatt volt. Nem szándékozok senkit elijeszteni ettől, de meggondolandó. Az én véleményem, hogy legyen a házban egy független alternatíva a fűtésre, ami nincs ráutalva sem az áram-, sem a gázszolgáltatókra. Csak egy kéményre, fára, és éghet a tűz.
A kicsapódott kondenzvíz a füstgázokkal összekavarodva kátrányt képez, amit a különböző építőanyagok porózus szerkezetük miatt magukba szívnak, és büdös, erős, egészségre ártalmas szagokat árasztanak majd magukból.

Kémények

A kémény a legfontosabb építmény a tüzelőberendezésünk életében.
A füstgázok elszállítását és az égéshez szükséges levegőt biztosítja.
Főbb típusai:

  • falazott téglakémények
  • szerelt fémkémények
  • kerámia vagy samottbélésű kémények

A kéménynek minimum meg kell lennie 4,5 méter magasnak, és a tető gerince fölé kell érnie 80 cm-rel. Ha messze van a kémény a tetőgerinctől, akkor lehet a megfelelő mértékben alacsonyabb is, de azt az építésznek, kőműveseknek tudnia kell. Erre léteznek szakmai számítások. Minden tüzelőberendezés más-más kéményt igényel, ami függ a fajtájától, teljesítményétől, csatlakozó fűtőcsonk keresztmetszetétől, stb.

Kéményhuzatot befolyásoló tényezők:

  • a kémény keresztmetszete
  • a kémény belső alakja (kör vagy négyzet)
  • a kémény belső súrlódási ellenállása (simasága)
  • külső levegő és füstgázok közti hőmérséklet különbség
  • a mindenkori uralkodó légnyomás, légmozgás

Falazott téglakéményekről: A régi típusú házaknál ilyen kéménytípusok voltak. Manapság nem nagyon építenek ilyet a megváltozott jogszabályok miatt. Minden kéményt bélelni kell saválló csővel, ami téglából van. A téglakémények nagy hátránya a belső felületi simaságuk, ami a füstgázok súrlódását megnövelve akadályozza a füst mihamarabbi szabadba jutását. Ezek a kémények négyzetes, rosszabb esetben téglalap keresztmetszetűek. Emiatt rossz áramlási tulajdonságaik vannak. Szigetelve nincsenek, ezért a füstgázok hamar lehűlnek benne, és nem elég meleg ahhoz, hogy a kéményt gyorsan felmelegítse és normális üzemi hőmérsékleten tartsa. Emiatt a füstgázokból a pára kicsapódik és kellemetlen szagú hátrányos lé keletkezik. Amit a kémény falazata magába szív, és előbb-utóbb kicsapódik vakolat falán. Kellemetlen szagokat áraszt magából, és csúnya, sárgás-barnás foltokat hagy maga után. Sajnos az ilyen kémények javítása nem olcsó mulatság. Legtöbbször a kémény teljes elbontásával jár.

Szerelt kerámiabélésű kémények: A mai kor követelményeit tartalmazzák. Jó áramlási tulajdonságai vannak a kör keresztmetszetük és felületi simaságuk miatt. Mellesleg ásványi gyapottal vannak szigetelve, ezáltal a füstgázokat is melegen tudják tartani. Különböző átmérővel kerülnek forgalomba. Minden tüzelőberendezés más-más átmérőt igényel, ami függ a teljesítménytől, fajtájától. Én ezeket a fajtájú kéményrendszereket részesítem előnyben. A mostani jogszabályok szerint építési és lakhatási engedélyt csak szerelt vagy kerámia béléscsöves kéményre kaphatunk. Utóbbit csak kéményhatósági jegyzőkönyv birtokában kaphatunk.

Tűzvédelem

Mivel mi, kályhások, közel vagyunk a tűzhöz, ezzel a témával is foglalkoznunk kell. Különböző tűzvédelmi jogszabályok, óvintézkedések be nem tartásával emberi életeket veszélyeztethetünk, komoly vagyoni károk keletkezhetnek. Napjainkban elég sokat találkozunk könnyűszerkezetes házakkal, faházakkal, amibe szintén kérnek ilyen fűtőberendezéseket. Ezekre szigorú előírások vonatkoznak, megfelelő tűzálló szigetelést, légrést vagy tűz gátló falat kell építeni a beépítendő kályha, új kandalló mögé. Vigyázni kell a fapadlózatnál a megfelelő szigetelésre a meglévő kályháknál a tűztérből kipattanó szikra veszélyére felhívni a lakó figyelmét. Kémények ápolása tisztítása fontos a kéménytüzek elkerülése végett! A nádtetős házaknál a kéményfejet el kell látni szikrafogó ráccsal. A tüzelőberendezés közelében ne tároljunk éghető, gyúlékony anyagot, a bútorokat helyezzük a megfelelő távolságra. A falra rakott kályháknál az elektromos vezetékek felmelegedhetnek, szigetelésük megolvadhat, ez elektromos zárlathoz vezethet. Veszélyes még a gázvezetékek, a gipszkarton mennyezet és egyéb műanyag díszbordűrök közelsége. Ha kívül fűtős kályhák tüzelőajtaja raktárban, garázsban van, az is fokozottan tűzveszélyes lehet.
Mivel ne tüzeljünk:

  • műanyag, gumi, rongy: rosszul égnek, károsíthatják a kályhákat, rátapadnak a fűtőberendezés belső falazatára, büdös, környezetszennyező tulajdonságúak.
  • szurkos, lakkozott parketta, bútorgyári laminált hulladék rengeteg ragaccsal, gyantával, kátránnyal jár, amitől mérges gázok szabadulnak fel, iszonyatos kátrányozódással jár.

Tűzelőanyagok

A megrendelőim sokszor kérdezik: „Mester úr, milyen tűzrevalót vegyek?” A válaszom mindig az, hogy nekem mindegy, csak száraz legyen! Miért is? Azért, mert nedves fával drágán fűtünk! És ezt az egy mondatot nehezen értik meg az emberek, milyen fontos. Részletezem. A fa csak akkor ég el, ha a vizet előbb kifőzzük belőle. Ez nagy hő veszteséggel jár. Minden liter víz 700 Wh energiát emészt fel, ami a vízgőzzel együtt a kéményen távozik. A magas víztartalmú fa rongálja a kályha, kémény belső szerkezetét. Lekormozódik, lekátrányosodik, ennek javítási költsége sem 2 Ft manapság. Továbbá a tökéletlen égés folytán a fa füstje olyan szerves vegyületeket tartalmaz, amelyek erős szaguk miatt fejfájást, émelygést egészségkárosodást okozhatnak.
Ideális tűzifa: Amelyiknek nedvességtartalma maximum 20%. Mellékeltem közlöm egy-két fajta fűtőértékét.

Fafajták Testsűrűség kg/m³ Fűtőérték MJ/kg
Lucfenyő 800 13,8
Nyárfa 740 13,4
Nyírfa 800 14,2
Égerfa 960 14,1
Bükkfa 1 100 14,8
Akácfa 1 040 14.9
Tölgyfa 1 050 16,5
Gyümölcsfa 1 000 14,1
Cserfa 1 200 21,6


Tölgyfa, cserfa: Ezt a két fajtát különös gonddal kell kezelni. Erős víz-csersavtartalmuktól úgy lehet megszabadulni, hogy egy évet esőn áztatjuk, majd 3 évig szárítsuk. Sajnos ez ilyen sok időt vesz igénybe. Ezek a fák nagyon jó kalóriájúak, de ezt be nem tartva sok kellemetlenséget okoznak. Értem ez alatt a elkátrányozódást, kellemetlen szúrós szagokat, a lakás falazatán kicsapódó kormos lé látványát.
Szenek: Sokféle kapható a hazai tüzép telepeken különböző kalóriával, iszapok, brikettek, stb. A szénnel való tüzelést inkább vegyes tüzelésű kazánokba ajánlom. Szénnel való tüzelés hátrányai a mindennapos salakozás, poros szenek elzárják a levegő útját, hamarabb lekormozódik a kályhánk, egyes szénfajták ráolvadhatnak a samott oldalára és nehéz onnan leverni. A szén tárolása is körülményesebb, mint a fáé.
Brikettek: Sokféle kivitelben készülnek, pl. tégla, rúd, hasáb formában. Előnyük, hogy szárazak, ezért tökéletesen elégnek, nem kormoznak, jó parazsat tartanak. Hamujuk nagyon kevés. Az áruk viszont nagyon magas. Tárolásuk egyszerű és tiszta, csomagolásuk miatt. Ajánlom azért olyan embereknek, akik kényelmesek vagy nincs elég helyük a megfelelő mennyiségű tűzrevaló szárazon tárolásához.